Kesznyéten első ismert birtokosa az Abák híre nemzetségéből származó Marhard volt, akit 1252-71 között említenek az oklevelek. A XV. században a Czudar család birtoka volt. 1440-ben a Czudarok Kesznyétent a Rozgonyiaknak zálogosították el, később pedig a Báthoryaké lett. A Kesznyéten szó eredete és magyarázata a következő: első tagja a Keszi törzsből származhat, török eredetű szó, melynek jelentése „rész, töredék”. A második elem ugyancsak törzsnév, a „kerítés, sövény” jelentésű Nyék származéka, ami szintén sok hely névadója lett: Nyékládháza, Kápolnásnyék stb. Eredeti neve tehát Kesznék lehetett, ami arra utal, hogy itt a két törzsből származók telepedhettek le a honfoglalást követően. A török hódoltság alatt elpusztult, legalábbis 1567-ben a törökök által elpusztított községek között említették. 1580-ban a település birtokosa Ruszkai Dobó Ferenc volt, egy 1598-as összeírás pedig már Rákóczi Zsigmondot említi birtokosaként. 1711-ben a falu a Rákócziak többi birtokával együtt a királyi kamaráé lett. 1887-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 104 ház égett le. A XX. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. A falu közelében fekszik Kisabony tanya, mely egykor önálló község volt Abony néven. IV. Béla idején Abony és Felső-Abony néven két községről maradtak fenn adatok. A két Abony nevű település IV. Béla Leustach fiainak: Mihálynak és Miklósnak adományozta. 1415-ben a két Abonynak a Czudar család is birtokosa volt. 1598-ban Serjéni Mihály és Rákóczi Zsigmond birtoka volt. Ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Valószínű, hogy ez idő tájt szűnt meg község lenni.
